A tény, hogy 'minden ember más' annyira evidens, hogy már attól egyszerűnek érzem magam, hogy leírom. A közhelyek attól közhelyek, mert evidenciák, ugyanakkor többnyire igazak. Minden ember más adottságokat, más életvitelt, más genetikát és más lélektant hoz az asztalhoz, ami a kihívások különböző kombinációit jelenti, a nap végén viszont egyetlen dolog számít, hogy ezeket a kihívásokat meg tudod-e ugrani a kritikus pillanatokban.
Plató
Fitness berkekben - legalább is angolszász nyelvterületen - platónak hívják a jelenséget, amikor a konstans fejlődésed megtorpan és megrekedsz egy ponton, annak ellenére, hogy mindent elvégzel, amit kell, úgy ahogy kell. A szervezeted 1-2 hónap alatt alkalmazkodik egy új rutinhoz, az adott terheléshez és amikor kiismerte a trükkjeid, akkor óriási középső ujjal jelzi, hogy ő most elmegy padozni néhány hétre. Ezért elengedhetetlen feltétele a sikeres edzésciklusoknak a progresszív terhelés, és habár ez megvolt Johanna esetében is, még így is képes funky dolgokat művelni a szervezet.
Mindegy, hogy fogyni akarsz, izmot magadra pakolni vagy erőnövelni a plató előbb vagy utóbb MINDENKINÉL bekövetkezik! Legtöbben azért nem tapasztalták, mert még életükben nem dolgoztak következetesen a fizikumukon 2 hónapnál tovább. Jönni fog erről egy részletesebb bejegyzés is, a lényeg, hogy Johannánál az elmúlt egy hónapban ütött be ez a nyomorult jelenség. A grafikonon és a táblázatban is látjátok, hogy 67-68 kilón egyszerűen "jól érezte magát" Johanna fizikuma és az Istenért nem akart a várt ütemben alakulni. Az első és legeslegeslegeslegkurvafontosabb tanács bármilyen stagnálásról van szó, hogy:
NE! ÁLLJ! MEG!
Maradj következetes, maradj nyugodt és játssz kivárásra. Ez mentálisan nagyon nehéz, hiszen nem azért szopsz hónapok óta, hogy a köcsög zsírod úgy ragaszkodjon hozzád, mintha muszáj lenne, és nehéz valamit úgy csinálni, hogy nem látod a direkt eredményét. Ez az a pont, ahol nagyon sokan bebuknak. Frusztráló, hiszen az elvégzett munkáért nem két hónap múlva akarunk fizetést kapni, hanem ha már tegnapelőtt megkaptuk volna is késő lenne. Fostam is, hogy Johanna megborul a dologtól, de szerencsére felülkerekedett és a stagnálás ellenére is lement 2 kiló az utsó 4 hétben és ebben a fázisban heti fél kilós átlag egyáltalán nem rossz arány.
Hogy gyakorlati infókat is mondjak, az első amit tenni kellett az az volt, amit multi nyelven (bleh) 'Customer expectation management'-nek hívnak, ami a multiknál az ügyfél elvárásainak módszeres lebontását jelenti, alacsony elvárások, kissebb nyomás ugye, Johannánál meg azt, hogy egyrészt azt mantráztam, hogy ne várjon heti kilós fogyásokat ebben a fázisban, másrészt hogy no para, maradjon pályán, csináljon mindent ahogy eddig, az apró csiszolgatásokat a megfelelő pillanatban meg elvégezzük és jó lesz. Napi 100 kalóriát el is vettünk a kajából és az erősítések ismétlésszámait egy picit feljebbtekertük, a futások terhelése meg eleve ki volt élezve, progresszíven belőve a heti terhelést, heti 1-1 rövid, közepes és hosszú távokra belőve. Ha tehát platóhoz érkezel és megállsz a fejlődésben ne boríts fel mindent, ne öntsd ki a gyereket a fürdővízzel együtt, hanem 1-2 apró változtatást eszközölj és várj pár hetet a következő változtatásig.
A legjobb az egészben, hogy ezeken a frusztráló és bonyolult időszakokon átvergődve egy újabb tudással, tapasztalattal, eszközzel bővítetted az eszköztárad és a következő hasonló szituban már lesz honnan merítened, nem leszel annyira felbaszva, ha nem minden halad a terv szerint. Értékes leckék ezek és ezeket nem lehet youtube-ról meg jegyzetekből megtanulni.
Minden program más, de alapvetően minden edzést úgy tartok meg és minden programot próbálok úgy felépíteni, hogy csak az első lépés legyen egy új életmód felé, hogy az alany tanulja meg az alapokat, hogy meglegyenek az eszközei ahhoz, hogy önállóan is boldoguljon, ha vége lesz egyszer a közös munkának. Az elmúlt 2 hónap után nincs az az Isten, hogy Johanna ne erősödött volna bele fejben, hogy folytassa lazán magától is.
-9,5 kilónál tartunk és a program végéig reális lehet az eleve kitűzött 65 kiló, amihez még 1,5 kilót kellene fogyni Johannának, de akárhogy is lesz, az eredmények magukért beszélnek.
A tény meg, hogy Johanna saját bevallása szerint is ÉLVEZI a kajákat, amiket fogyaszthat, az külön melengeti a szívem, ő volt az első ugye, aki a receptkönyv alapján végzi a programot, aminek a második kiadásán gőzerővel melózok, nagyon páva lesz, szólok előre.
És most nézzétek meg a képeket, és most akkor ne legyek kurva büszke?!
És akkor Johanna bejegyzése alább a keretesben:
Lassan 3 héttel a finish előtt a kitűzött célunkhoz már nagyon közel olyan jó érzések fognak el... Én már egyszer lefogytam 10 kgt majdnem ugyanazzal a kezdő súllyal amivel most is kezdtem, de az kb 2 hónappal tovább tartott hiszen csak a saját fejem után mentem. Számoltam a kalóriákat és 3-4-szer edzegettem egy héten. Miután lefogytam és elégedetten nyugtáztam az eredményt és fogadtam a bókokat szépen visszatértem az eredeti kerékvágásba. Ugyanúgy ettem és lustultam otthon, mint előtte. Amíg jártam edzeni addig ugyan tartottam a súlyom, (kb 2 hónapig) de aztán azok is kimaradoztak és 0,5-1 év alatt minden visszajött.
Most viszont teljesen más lendülettel indultam! Alapból Zoli segítsége az étkezés és edzés terén egy dolog, de a coaching, az hogy minden nap fordulhattam valakihez, ha nem tudtam valamit vagy csak untam mindent vagy nem sikerült valami úgy ahogy terveztük nagy erőt adott. Rövidesen 4 hónapja eszem így (iszonyú finomakat, köszönet az uramnak érte innen is mert mindíg főz nekem
) és edzek rendszeresen aminek az eredménye majdnem -10 kg 
Komolyan el sem hiszem. Iszonyú büszke vagyok magamra. Egyre többen mondjàk hogy 'azta rohadt, hogy csináltad?' meg 'azta rohadt én nem tudnám vègig csinálni....'
A második mondattal az a baj hogy hazugság. Magadnak hazudsz, hogy nem vagy kèpes rá, mert én is egy iszonyú lusta ember vagyok, nagyon sok munkával, éjszakai ügyelettel, egyetemre jàrok, szeretnèk kikapcsolódni, filmezni, sorizni (gondolom sorozatozni - a szerk.), duplabaconosduplasajtosduplahusoshambit enni 
szóval élvezni az életet. Mégis segítséggel lehetséges változtatni!
Lemondással jàr egy ilyen időszak? Kurvàra! Megéri? KURVÁRA!
De, ha folyton hazudsz magadnak el is hiszed, beépül és identitásà válik a “dagadt vagyok így kell szeretni” mentalitás! Ki az, aki szeret ronda és dagadt lenni? Én sem szerettem, de beletörődtem egy ideig...már nem fogadom el, nem akarom 'szeretni'! Inkább teszek ellene! 3 hét múlva a mérlegen állva büszkèbb leszek magamra mint eddig! Mert igenis, nem lesz vège!
Marad a sport, marad az egészséges étrend és dolgozom a testemen ameddig csak élek! Mert szàmit hogy nézel ki! Bodypositivity! 
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.