Ezen a blogon jellemzően a túlsúllyal kapcsolatos problémákról van szó, mert egyrészt az én életemben is voltak időszakok, amikor egy könnyed hajolás közben elrepedt a seggemen a farmer, másrészt a kövérség már csak egy olyan népbetegség, ami emberek tömegeinek ássa alá az önértékelését, tehát a legtöbb embert ez érinti. Hozzám viszont nem csak tetemes túlsúllyal fordulnak emberek, hanem egyre többször olyanok is, akik távol állnak a kövérségtől, sőt kifejezetten atletikusak, akiknek tényleg az utolsó 10%-ot kell hozzátenni a programjukhoz, hogy 10/10-es formával libbenjenek le a balcsira nyáron. Közülük sokan mégis úgy beszélnek magukról, mintha lenne rajtuk 30 kiló súlyfelesleg, pedig nem a “nekem is el kellene már kezdenem, DE…” típusú mantrákat ismételgető wannabe-kről van szó, hanem olyan srácokról, akik után a strandon is megfordulnak az emberek. Mintha nem tudnának mit kezdeni az instagramon látott Cbum videók és az otthon tükörben látott kép közti különbséggel. Vannak, akik nem tudják megkülönböztetni a súlyfelesleget a természetes formától. A magunkkal szembeni irrealisztikus elvárások és saját magunk túlságosan negatív megítélése ugyanolyan káros, mint amikor 40 kiló súlyfelesleggel #bodypositivity címszóval azt üzenjük az elhízottaknak, hogy fogadják el és szeressék úgy magukat, ahogy vannak. 

Sosem értettem egyet azokkal a hangokkal, amik szerint egy képen látott kockás has rossz hatással van az emberek önértékelésére. Az ideálok és példaképek nem hogy nem ártalmasak, hanem egyenesen szükségszerűek. Középszerűséggel soha senki nem fogja kiplakátolni a szobáját, mert a futottak még kategória nem hozza lázba a lőtéri kutyát sem. Az viszont tényleg problémás, amikor azért fikázunk valakit vagy azért savazzuk szét saját magunkat, mert nem egy fitness modell tökéletes testével rendelkezünk. 

Nincs mit szépíteni a dolgon, az átlagember trágya fizikai állapotban van. Férfiak esetében a 30-34 éves korosztályban 20%-os testzsíraránnyal - ami szerintem minden férfi számára elfogadható és kívánatos cél lenne - már a legszálkásabb 10%-ba tartozol. Ha 17%-os testzsír aránnyal rendelkezel - ami még mindig nem jelent kockás hasat - akkor tényszerűen a társadalom legszálkásabb 5%-ba tartozol. A testépítésben és fitnessben érintett emberek között mégis van egy réteg, akinek egyszerűen elbaszott felfogása van arról hogy mi az a forma és testzsírszázalék, amit fittnek kéne nevezni és főleg, hogy mi az, ami egészséges módon fenntartható egész évben. Instagramon nap, mint nap látjuk azokat a fitness modelleket, akik az év 365 napján elképesztő formában tartják magukat. Egyszerűen jó nézni a tökéletes arányokat, emberfeletti kondícióval, masszív tömeggel és valószerűtlen szárazsággal kombinálva, és itt most kifejezetten a szálkásságon van a hangsúly. Hogy csinálják? 

Genetika

Ez az egyik legfontosabb faktor. A tökéletes testek tulajdonosai jellemzően óriási nyertesei a genetikai lottónak. Ez nem jelenti azt, hogy a maradék 99%-nak, amibe majdnem mind beletartozunk - esélye sem lenne egy arányos, szép fizikumot építeni, csak azt jelenti, hogy nem a legjobb módszer, ha a legjobbakével hasonlítod összse saját magad. A rajtunk lévő zsír mennyisége jórészt az úgynevezett ‘genetic set point’ vagy nyersfordításben a genetikai alapérték eredménye. Nem az anyagcsere gyorsaságának, hanem ennek az adottságnak a kérdése, hogy a testünk hogyan érzi jól magát. Szerencsésebbeknek ez 10%, a kevésbé szerencséseknek ez 30% testzsírt jelent. Mielőtt még gyorsan meggyőznéd magad, hogy nálad is ez a probléma, azt azért hozzátenném, hogy az életmódoddal kvázi átprogramozhatod ezt, ha tehát éveken keresztül zabálsz és hízol a szervezeted alkalmazkodik és megpróbál állandósítani egy olyan értéket, ami az aktuális életmódodnak megfelel. De ha van benned kurázsi, leadod a súlyfelesleget és tartod a súlyod min. 6-12 hónapig, onnantól kezdve ez az érték lesz az, amihez jobban ragaszkodik a test, ami azt jelenti, hogy a kisebb kilengésektől nem fogsz jelentősen sem hízni sem fogyni, és ha mégis feljönne néhány kiló, könnyebben visszatérsz erre az értékre, mint amikor először elérted. A legtöbbet követett influenszerek viszont tényleg különösen szerencsés genetikával indulnak, amit megspékelve a befektetett munkával érik el azt a testet, amivel rendelkeznek. 

A koksz

Igaz, hogy a téma sokkal kevésbé számít tabunak, mint 3, 5 vagy 10 évvel ezelőtt, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne még a hobbisták között is egy rahedli szerhasználó, csak azt hogy egyre többen és többen coming outolnak megosztva sokszor azt is, hogy mikor, mit és hogyan szednek. Ez lesz a jó irány, mert így legalább első kézből kaphatnak információt a témáról azok, akik gondolkodnak azon, hogy elinduljanak-e egy olyan úton, amiről jó eséllyel soha nem tudnak majd visszafordulni. Morális problémám egyáltalán nincs a szteroidok használatával, mert mindenkinek magánügye hogy milyen egészségügyi kockázatokat vállal, azzal viszont nagyon is, amikor valaki naturálnak hazudja magát, miközben annyi köze van a természetességhez, mint Geronazzo Máriának. Ezek az angolul fake natty-nek hívott influenszerek még mindig emberek tömegeit vezetik félre, azt a hamis képzetet keltve, hogy bárki kitesizheti magát annyira, amennyire ők tették. A teljesítménynövelő szerek persze nem csodaszerek, önmagukban semmit nem érnek, a kokszosok 90%-ról meg sem mondanátok, hogy edzenek, mert a megfelelő edzések és a táplálkozás nélkül csak arra jók, hogy szétbombázzák az egészséget, ráadásul elsősorban azok az emberek hajlamosak beleugrani, akik a rövidebb utat keresik, olyan itt meg nem létezik. Az viszont kétségtelen tény, hogy azok közül, akik egész évben 16 kockás hassal futkorásznak nagyon sokan vannak, akik ezt különböző szteroidokkal, SARM-okkal, gyógyszerekkel vagy más teljesítménynövelő szerekkel és ezek kombinációjával érik el. 

Önsanyargatás

Egész évben száraznak lenni még jó genetikával sem gyerekjáték, mégis vannak, akik nem kokszolnak, a genetikájuk sem tökéletes, de emberfeletti akaraterővel szénné szopatják magukat és folytonos kalóriadeficittel érik el azt, hogy olyan formában maradjanak, amit ők szeretnének viszontlátni a tükörben. Semmi sincs ingyen, ezért ennek is megvannak következményei, mint zéró energia, életkedv, szexuális vágy stb. Miközben minden szar és az edzés, de úgy általában az élet folytonos kínszenvedés, legalább baromi jól néznek ki és fenntartják ezt az állapotot az üzlet miatt, hogy tartalmat gyártsanak instagramra, youtube-ra meg még ki tudja hova. 

Érdekes ellentmondás, hogy az emberek ránéznek egy szép szálkás testre és irigykednek, de csak azért mert fogalmuk sincs, hogy mennyire silány tud lenni az élet 10%-s testzsír alatt. Az önsanyargatás nem írja le elég érzékletesen azt, hogy milyen kínkeserves tud lenni az, hogy fenntarts egy olyan formát, ami ellen a tested minden erejével megpróbál küzdeni. Amikor a szervezet pánik üzemmódba kapcsol, akkor a hormonháztartásod könnyedén felborul. 

A tesztoszterontermelésed 50-70%-kal csökkenhet, ráadásul a túlságosan hosszú és radikális fogyasztás miatt anyagcsere károsodás (ún ‘metabolic damage’) következik be, aminek köszönhetően sokkal hamarabb fogsz zsírt felszedni, mint leadni. 

A jóllakottságért felelős hormon termelése teljesen leáll, így még akkor sem érzed magad jóllakottnak, ha tele vágod magad pizzával. 

Képtelen vagy 3-4 óránál többet aludni egyhuzamban, mert az agyad felébreszt, hogy ideje lenne enni, mert éhendöglik. 

Nincs energiád, életerőd a kedved a béka segge alatti hínáros tövénél ássa le magát az iszapba. A folytonos deficit miatt az edzések között nem tudsz megfelelően regenerálódni, ráadásul az edzéseid intenzitása is jelentősen visszaesik. Kevesebbet tudsz edzeni ráadásul sokkal gyengébb leszel, kissebb súlyokkal tudsz dolgozni, és úgy összességében a munkakapacitásod szignifikánsan kissebb lesz. Összességében sokkal katabolikusabb, lebontóbb állapotba kerülsz, így teljesen leszáradva szinte kizárt, hogy bármennyi tömeget magadra szedjél. 

Az immunrendszer gyengül, de még az életképes spermák száma is csökken, és ami a legkellemetlenebb, hogy a libidód megszűnik létezni, egyrészt az alacsony tesztoszteron szint miatt, másrészt mert a test semmire nem akar energiát pazarolni, ami nem elengedhetetlenül szükséges a túléléshez. A sors furcsa fintora, hogy mások irigykedve néznek rád, mert úgy nézel ki mint egy görög félisten, miközben te úgy érzed magad, mint egy rakás szar. 

Mindenki döntse el magában, hogy ez hangzik-e annyira jól, hogy megpróbálkozzon a dologgal. Én egyszer voltam kb. 9-10% testzsíron, amit összesen 2-3 hétig voltam képes tartani, annak ellenére hogy azt gondoltam ez lesz ennek a blog sikerének a záloga. Beletelt némi időbe, mire rájöttem, hogy ez nem az én pályám lesz és szépen lassan tudatosítanom kellett magamban, hogy mi az amit fent tudok tartani hosszú távon, anélkül hogy száműzném az életemből az összes örömfaktort.  

Mégis mi lehet reális és fenntartható cél? 

A ‘sztárvilágból’ (blöeh) Christian Bale, Henry Cavill és Mark Wahlberg egy-egy képét akarom megmutatni. Habár valószínű, hogy egyikük sem volt egész életében naturális, de ezek a fizikumok a legtöbb férfi számára elérhetőek mindenféle szteroid nélkül és főleg fenntartható testzsíraránnyal rendelkeznek, valahol 15-20% között.  

Szerencsére vannak olyan tartalomgyártók is, akik nem az agyvesztett szétkokszolt vonalat promotálják, hanem sokkal élhetőbb, emberközelibb, ha úgy tetszik naturális vonalat képviselnek. Ott van a Kinobody-s csávó Greg O’Gallagher, Steve Cook, Lexx Little vagy Will Tenny egytől egyig olyan srácok, akik nem akarják elhitetni veled, hogy te lehetsz a következő Mr. Olympia, csak szeretnek edzeni és mindent, ami ezzel az életformával jár. Persze, űr fizikumok, de tegyük melléjük a magát naturálnak hazudó Simeone Panda (jobbra) képét és rögtön értjük a különbséget. 

Annak ellenére tehát, hogy a közösségi média azt üzeni, hogy 10% testzsír fölött te vagy pufilufi kapitány, hogy mindenképpen kockás hassal kell futkorásznod egész évben érdemes a magaddal szembeni elvárásokat reális keretek közé szorítani. Diétázz le nyárra, tartsd meg a strandfazont, de el kell fogadni hogy nem feltétlenül tudod fenntartani a tökéletes formát egész évben és némi súlyingadozás természetes. Ennek mértéke ne haladja meg a 3-5%-ot, mert ott már valószínűleg az éhezés-zabálás ciklizálása zajlik, ami semmivel sem jobb, mint csak szimplán beleszarni az életbe. A súlyod ne egy ideális pont legyen a mérlegen, hanem egy tól-ig skála, ahol a felső határértéket közelítve figyelj oda komolyabban a kajára 1-2-3 hétre, hogy visszaálljon minden a megfelelő kerékvágásba.